Európai mérce

Mindhalálig munka

/ 2010.09.05., vasárnap 08:03 /
Mindhalálig munka

Egyre magasabb nyugdíjkorhatár mellett is egyre több nyugdíjast kell eltartaniuk Európa dolgozóinak, és a jövőben csak rosszabb lesz a helyzet. A következő évtized igazolhatja a korábbi borús előrejelzéseket.

A hatvanöt év felettiek száma 22, a nyolcvan évnél idősebbek létszáma pedig 50 százalékkal nő a következő évtizedekben az Európai Unióban - olvasható az előrejelzésekben. A korfa torzulását jól mutatja az is, hogy 2050-re a fiatalkorúak száma 20 százalékkal csökken, míg a hatvan évnél idősebbek alkotják majd az összlakosság egyharmadát.

A torzulások oka ismert: a háború utáni baby boom (Magyarországon Ratkó Anna népjóléti miniszterről nevezett) korszak szülöttei már kevesebb gyereket vállaltak, mint az előző nemzedékek. A hatvanas és nyolcvanas évek között született utódaik pedig ennél is kevesebb gyereket vállaltak, miközben a nyugati országokban (és évtizedekkel lemaradva Keleten is) kialakult a jóléti állam és a fogyasztói életforma. A kényelemhez szokott nemzedékeknek azonban időskorukra szembe kell nézniük azzal, hogy elfogy mögülük a biztos öregkort adó utánpótlás. Az EU-ban jelenleg mintegy 1,4 születés jut egy nőre, miközben az önfenntartáshoz 2,1-re lenne szükség. Ezt Európában ma egy állam sem éri el, csak a franciák közelítik meg 2,0-es átlagukkal.

A demográfiai folyamatok a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát veszélyeztetik. Az Európai Bizottság arra figyelmeztet: ha a jelenlegi folyamatok nem változnak, az európaiak 73 százaléka számíthat arra, hogy kevesebb nyugdíjat kap, és később mehet nyugdíjba. Európában 2060-ra megkétszereződik a nyugdíjasok száma, és minden 65 éves vagy annál idősebb lakosra már csak két munkaképes korú (15-64 éves) polgár jut majd. Ma ez az arány még egy a négyhez.

Összeurópai szintű problémáról van szó, de a nyugdíjügyek mindmáig tagállami hatáskörbe tartoznak. A Bizottság felvetette: középtávon hetven évig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt az Európai Unióban ahhoz, hogy a rendszer a jövőben is fenntartható legyen. Ezt persze nem szívesen hangoztatják az egyes kormányok, de eltérő utakon szinte minden országban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése van napirenden. Idehaza a Bajnai-kormány döntötte el, 2014-től nőne fokozatosan 62 évről 65 évre a nyugdíjkorhatár. Az Orbán-kabinet némi enyhítést vezetett be: jövő januártól nyugdíjba mehetnek azok a nők, akik 40 év szolgálati viszonnyal rendelkeznek.

Az Európai Bizottság a nyugdíjprobléma megoldására az időskori és a külföldi munkavállalás ösztönzését is javasolja a tagállamoknak, mert az elhúzódó gazdasági válság tovább rontja az aktívak és inaktívak arányát. Az európaiak valós nyugdíjba vonulási kora a különböző kedvezmények és más lehetőségek miatt egyébként is valamivel alacsonyabb, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Az EU-ban 60 év a valós átlag, miközben a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD egészének átlaga a férfiaknál 63,5, a nőknél 62,3 év. Az Európán kívüli fejlett országok tehát ezen a téren is versenyelőnyben vannak. A Bizottság nyugdíjügyben hosszú politikai vitákra számít, de kíváncsi az európai polgárok véleményére, ezért nyilvános konzultációt indítottak november 15-ig.


Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.