valasz.hu/europaimerce/roskadozik-az-eurozona-34286

http://valasz.hu/europaimerce/roskadozik-az-eurozona-34286

Európai mérce

Mindhalálig munka

/ 2010.09.05., vasárnap 08:03 /
Mindhalálig munka

Egyre magasabb nyugdíjkorhatár mellett is egyre több nyugdíjast kell eltartaniuk Európa dolgozóinak, és a jövőben csak rosszabb lesz a helyzet. A következő évtized igazolhatja a korábbi borús előrejelzéseket.

A hatvanöt év felettiek száma 22, a nyolcvan évnél idősebbek létszáma pedig 50 százalékkal nő a következő évtizedekben az Európai Unióban - olvasható az előrejelzésekben. A korfa torzulását jól mutatja az is, hogy 2050-re a fiatalkorúak száma 20 százalékkal csökken, míg a hatvan évnél idősebbek alkotják majd az összlakosság egyharmadát.

A torzulások oka ismert: a háború utáni baby boom (Magyarországon Ratkó Anna népjóléti miniszterről nevezett) korszak szülöttei már kevesebb gyereket vállaltak, mint az előző nemzedékek. A hatvanas és nyolcvanas évek között született utódaik pedig ennél is kevesebb gyereket vállaltak, miközben a nyugati országokban (és évtizedekkel lemaradva Keleten is) kialakult a jóléti állam és a fogyasztói életforma. A kényelemhez szokott nemzedékeknek azonban időskorukra szembe kell nézniük azzal, hogy elfogy mögülük a biztos öregkort adó utánpótlás. Az EU-ban jelenleg mintegy 1,4 születés jut egy nőre, miközben az önfenntartáshoz 2,1-re lenne szükség. Ezt Európában ma egy állam sem éri el, csak a franciák közelítik meg 2,0-es átlagukkal.

A demográfiai folyamatok a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát veszélyeztetik. Az Európai Bizottság arra figyelmeztet: ha a jelenlegi folyamatok nem változnak, az európaiak 73 százaléka számíthat arra, hogy kevesebb nyugdíjat kap, és később mehet nyugdíjba. Európában 2060-ra megkétszereződik a nyugdíjasok száma, és minden 65 éves vagy annál idősebb lakosra már csak két munkaképes korú (15-64 éves) polgár jut majd. Ma ez az arány még egy a négyhez.

Összeurópai szintű problémáról van szó, de a nyugdíjügyek mindmáig tagállami hatáskörbe tartoznak. A Bizottság felvetette: középtávon hetven évig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt az Európai Unióban ahhoz, hogy a rendszer a jövőben is fenntartható legyen. Ezt persze nem szívesen hangoztatják az egyes kormányok, de eltérő utakon szinte minden országban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése van napirenden. Idehaza a Bajnai-kormány döntötte el, 2014-től nőne fokozatosan 62 évről 65 évre a nyugdíjkorhatár. Az Orbán-kabinet némi enyhítést vezetett be: jövő januártól nyugdíjba mehetnek azok a nők, akik 40 év szolgálati viszonnyal rendelkeznek.

Az Európai Bizottság a nyugdíjprobléma megoldására az időskori és a külföldi munkavállalás ösztönzését is javasolja a tagállamoknak, mert az elhúzódó gazdasági válság tovább rontja az aktívak és inaktívak arányát. Az európaiak valós nyugdíjba vonulási kora a különböző kedvezmények és más lehetőségek miatt egyébként is valamivel alacsonyabb, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Az EU-ban 60 év a valós átlag, miközben a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD egészének átlaga a férfiaknál 63,5, a nőknél 62,3 év. Az Európán kívüli fejlett országok tehát ezen a téren is versenyelőnyben vannak. A Bizottság nyugdíjügyben hosszú politikai vitákra számít, de kíváncsi az európai polgárok véleményére, ezért nyilvános konzultációt indítottak november 15-ig.


Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az EP nem fogadta el a kvótát, de választási ajándékot adott Orbánéknak

Nyugalom: nem igaz, hogy „állandó, felső kvóta nélküli migránsbetelepítési rendszert fogadtak el az Európai Parlamentben”. Cecilia Wikström svéd liberális képviselő tervezete maga az agyrém, de kizárt, hogy keresztülmenjen az EP-n és a Tanácson is. A választásra készülő Fidesz viszont komoly ajándékot kapott.

Zaklatásügy – megszólal a színművészeti egyetem rektora!

A próbán mondhatom, hogy vedd le a pólódat, és ülj az ölébe, de a próba végeztével nem kérhetem, hogy ülj az ölembe – mondja M. Tóth Géza rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora tiltott határátlépésekről és az önvizsgálat fontosságáról. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

E-egészségügy: bolyongó páciensek, eldobott receptek

Az e-egészségügy bevezetése új korszakot nyit, orvosunk ezután mindent lát – azt is, ha nem szedjük a felírt gyógyszert, vagy ha másik specialistát keresünk fel helyette. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Egyszervolt kincseink – magyar főúri és nagypolgári gyűjtemények nyomában

A századforduló és a két világháború közötti Magyarország, illetve öt legendás műgyűjtő alakja rajzolódik ki az Elveszett örökség című kötetből. A kollekciók nagy része szétszóródott, de mit tehetünk azért, hogy a világ tudjon róla: jó néhány remekmű valaha magyar tulajdonban volt. Részletek a friss Heti Válaszban.