valasz.hu/europaimerce/foldindulas-csehorszagban-33924

http://valasz.hu/europaimerce/foldindulas-csehorszagban-33924

Európai mérce

Labdába rúgnak?

Lengyelország is átalakítaná a magán-nyugdíjpénztári rendszert

/ 2010.10.31., vasárnap 15:16 /
Labdába rúgnak?

Krakkó egyik turistalátványossága, a waweli sárkány már csak emelt díjas SMS-ért hajlandó tüzet okádni, miután a magas költségek miatt eladták üzemeltetését a helyi gázszolgáltatónak. Hasonló sors vár több állami vállalatra: a lengyel kormány ugyanis a privatizációval akarja rendbe rakni az államháztartását.

Donald Tusk miniszterelnök (cikkindító fotónkon) az elmúlt évben szívesen fényképeztette magát az előtt a térkép előtt, amelyen Lengyelország volt az egyetlen zöld sziget, azaz növekedést felmutató állam az unió tagjai között. A 2009-ben végül 1,8 százalékos bővülést produkáló Lengyelország gazdasága várhatóan 3,5 százalékkal fog növekedni idén, s ezzel az eredménnyel - Németországgal holtversenyben - továbbra is az unió vezető állama lesz.

Az európai összevetésben is impozáns adat a válság ellenére töretlen belső fogyasztásnak és a 2012-es futball-Eb kapcsán elindított, nagy ütemben folyó infrastrukturális beruházásoknak köszönhető. Lengyelország idei első negyedéves makrogazdasági adatai pedig akár a reálgazdaság válságából való kilábalásnak az első jeleiként is értékelhetőek volnának (csökkent az infláció, bővült az ipari termelés és az export), de a lengyel "gazdasági csodát" beárnyékolják az államháztartás rossz mutatói: 2010-ben 7,8 százalékosra duzzadhat a költségvetési hiány, és a GDP 54 százalékára nőhet az államadósság.

A magas államháztartási deficit miatt az unió többször indított már Lengyelország ellen túlzottdeficit-eljárást, az ország vezetőinek azonban most inkább az utóbbi években jelentősen megugró államadósság miatt fáj a fejük. A lengyel alkotmány ugyanis korlátokat állít fel az államadósság mértékével kapcsolatban. Ha ezt eléri az ország, akkor kötelező érvénnyel lépni kell. Az egyik ilyen küszöb az 55 százalék: ezt pedig a lengyelek idén nyáron már vészesen megközelítették.

A kényszerítő tényezők hatására a kormánynak le kell mondania a gazdaság terén eddig folytatott kis lépések politikájáról, és hozzá kell látnia a tényleges, nem mindig népszerű reformok megvalósításához - mondja Anna Wisniewski, Magyarország varsói nagykövetségének gazdasági ügyekben illetékes titkára.

Ezért a lengyel kabinet egy többéves államfinanszírozási tervet fogadott el nyáron. Ebben az áfa- és jövedékiadó-növelés mellett egy banki különadó bevezetésének lehetőségét is vizsgálják, amelyből mintegy 1,4-1,5 milliárd zloty (100 milliárd forint) bevételre számítanak.

Felgyorsítanák a privatizációt is: 2013-ig 55 milliárd zloty (mintegy 3850 milliárd forint) bevételt remélnek az állami cégek eladásából. Főként energetikai, vegyipari, bányászati és kohászati vállalatokat értékesítenének, de eladásra kínálják a varsói tőzsdét, s több bankban meglévő állami részesedést is.

A kiadáscsökkentő intézkedések között a "kiadási szabály" bevezetése mellett (miszerint a kiadások reálértéken csak 1 százalékkal növekedhetnek) a kormány jelentős átalakításokat tervez a magánnyugdíjpénztárakba befizetett járulékokkal való gazdálkodással kapcsolatban, csökkenteni kívánja az állami alkalmazottak és intézmények számát és a hadseregre fordított kiadásokat. Szigorításokat tervez a korkedvezményes nyugdíjak terén, és visszavágná a mindenkinek járó temetési hozzájárulást is.

A szükséges gazdasági intézkedések azonban csak fél gőzzel haladnak. Az országban ősszel önkormányzati, jövőre pedig országgyűlési választásokat tartanak. Az ebből fakadó politikai nyomás pedig a reformok ellen hat - figyelmeztet Marcin Mrowiec, az UniCredit-csoporthoz tartozó Bank Pekao vezető elemzője.

Ha a lengyel kormánynak nem sikerül visszafordítania az államháztartási hiánynak, illetve az államadósságnak a növekedését, akkor a következő lépések már fájdalmasabbak lesznek. Az állami költségek befagyasztása mellett lehetőségként szerepel további áfaemelés, s legvégső esetben még az uniós támogatások társfinanszírozásának felfüggesztése is elképzelhető. Ez utóbbi pedig egyáltalán nem tenne jót a növekedés alapját jelentő beruházásoknak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ezért viszik el Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől

Immár biztos: elviszik a Nagy Imre-szobrot a Kossuth tér közvetlen szomszédságából, helyére valószínűleg a Nemzeti Vértanúk emlékműve kerül. Miért mondja az általunk megkérdezett történész, hogy a „Nagy Imre-kultusz” elleni hadjárat legalább egy évtizeddel elkésett? Megéri-e visszaállítani a Vértanúk terének 1945 előtti állapotát? Részletes háttér a július 18-i, digitális Heti Válaszban!

Így profitálna Macron a világbajnoki címből

Franciaország a világbajnoki diadal mámorában úszik, s az egy éve hivatalba lépett Emmanuel Macron államfő igyekszik a vezérszurkoló mezét magára ölteni. Kérdés, hogy az eddig ügyesen alakított szerep felváltja-e a hozzá mind jobban tapadó „gazdagok elnöke” képet. Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Mi legyen a hajléktalanokkal? Válaszol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke

Októberből törvény tiltja, hogy a hajléktalanok életvitelszerűen közterületen tartózkodjanak. Egy magát kereszténynek valló kormány bilincsben vezetteti el a legszegényebbeket? De működhetnek-e hajléktalanszállóként az aluljárók? Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét dilemmáinkkal szembesítettük. A teljes nagyinterjú a digitális Heti Válasz legfrissebb számában olvasható.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.