Európai mérce

Labdába rúgnak?

Lengyelország is átalakítaná a magán-nyugdíjpénztári rendszert

/ 2010.10.31., vasárnap 15:16 /
Labdába rúgnak?

Krakkó egyik turistalátványossága, a waweli sárkány már csak emelt díjas SMS-ért hajlandó tüzet okádni, miután a magas költségek miatt eladták üzemeltetését a helyi gázszolgáltatónak. Hasonló sors vár több állami vállalatra: a lengyel kormány ugyanis a privatizációval akarja rendbe rakni az államháztartását.

Donald Tusk miniszterelnök (cikkindító fotónkon) az elmúlt évben szívesen fényképeztette magát az előtt a térkép előtt, amelyen Lengyelország volt az egyetlen zöld sziget, azaz növekedést felmutató állam az unió tagjai között. A 2009-ben végül 1,8 százalékos bővülést produkáló Lengyelország gazdasága várhatóan 3,5 százalékkal fog növekedni idén, s ezzel az eredménnyel - Németországgal holtversenyben - továbbra is az unió vezető állama lesz.

Az európai összevetésben is impozáns adat a válság ellenére töretlen belső fogyasztásnak és a 2012-es futball-Eb kapcsán elindított, nagy ütemben folyó infrastrukturális beruházásoknak köszönhető. Lengyelország idei első negyedéves makrogazdasági adatai pedig akár a reálgazdaság válságából való kilábalásnak az első jeleiként is értékelhetőek volnának (csökkent az infláció, bővült az ipari termelés és az export), de a lengyel "gazdasági csodát" beárnyékolják az államháztartás rossz mutatói: 2010-ben 7,8 százalékosra duzzadhat a költségvetési hiány, és a GDP 54 százalékára nőhet az államadósság.

A magas államháztartási deficit miatt az unió többször indított már Lengyelország ellen túlzottdeficit-eljárást, az ország vezetőinek azonban most inkább az utóbbi években jelentősen megugró államadósság miatt fáj a fejük. A lengyel alkotmány ugyanis korlátokat állít fel az államadósság mértékével kapcsolatban. Ha ezt eléri az ország, akkor kötelező érvénnyel lépni kell. Az egyik ilyen küszöb az 55 százalék: ezt pedig a lengyelek idén nyáron már vészesen megközelítették.

A kényszerítő tényezők hatására a kormánynak le kell mondania a gazdaság terén eddig folytatott kis lépések politikájáról, és hozzá kell látnia a tényleges, nem mindig népszerű reformok megvalósításához - mondja Anna Wisniewski, Magyarország varsói nagykövetségének gazdasági ügyekben illetékes titkára.

Ezért a lengyel kabinet egy többéves államfinanszírozási tervet fogadott el nyáron. Ebben az áfa- és jövedékiadó-növelés mellett egy banki különadó bevezetésének lehetőségét is vizsgálják, amelyből mintegy 1,4-1,5 milliárd zloty (100 milliárd forint) bevételre számítanak.

Felgyorsítanák a privatizációt is: 2013-ig 55 milliárd zloty (mintegy 3850 milliárd forint) bevételt remélnek az állami cégek eladásából. Főként energetikai, vegyipari, bányászati és kohászati vállalatokat értékesítenének, de eladásra kínálják a varsói tőzsdét, s több bankban meglévő állami részesedést is.

A kiadáscsökkentő intézkedések között a "kiadási szabály" bevezetése mellett (miszerint a kiadások reálértéken csak 1 százalékkal növekedhetnek) a kormány jelentős átalakításokat tervez a magánnyugdíjpénztárakba befizetett járulékokkal való gazdálkodással kapcsolatban, csökkenteni kívánja az állami alkalmazottak és intézmények számát és a hadseregre fordított kiadásokat. Szigorításokat tervez a korkedvezményes nyugdíjak terén, és visszavágná a mindenkinek járó temetési hozzájárulást is.

A szükséges gazdasági intézkedések azonban csak fél gőzzel haladnak. Az országban ősszel önkormányzati, jövőre pedig országgyűlési választásokat tartanak. Az ebből fakadó politikai nyomás pedig a reformok ellen hat - figyelmeztet Marcin Mrowiec, az UniCredit-csoporthoz tartozó Bank Pekao vezető elemzője.

Ha a lengyel kormánynak nem sikerül visszafordítania az államháztartási hiánynak, illetve az államadósságnak a növekedését, akkor a következő lépések már fájdalmasabbak lesznek. Az állami költségek befagyasztása mellett lehetőségként szerepel további áfaemelés, s legvégső esetben még az uniós támogatások társfinanszírozásának felfüggesztése is elképzelhető. Ez utóbbi pedig egyáltalán nem tenne jót a növekedés alapját jelentő beruházásoknak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.