Európai mérce

Szigorúbban büntetné az unió a költségvetési fegyelmezetlenséget

/ 2010.09.18., szombat 19:54 /
Szigorúbban büntetné az unió a költségvetési fegyelmezetlenséget

Háborút hirdetett az Európai Unió a tagállamok költségvetési hiánya ellen. A pénzügyi stabilitás érdekében Brüsszel - a nemzeti szuverenitást némileg korlátozva - kontroll alá vetné a tagországok büdzséjét.

A kiegyensúlyozatlan költségvetés sebezhetővé tesz: az adósság és a hiány a fellendülés és a válság váltakozásához vezet. Ha adósságszolgálatra kell költenünk a pénzt, kevesebbet fordíthatunk a társadalom javára.

A hitelekből élő nemzedékek jelenléte pedig fenntarthatatlanná teszi a nemzeti gazdaságot - e szavakkal kezdte meg a hagyományteremtés szándékával meghirdetett, első uniós helyzetértékelő beszédét José Manuel Barroso a múlt héten. Az Európai Bizottság elnöke először tartott olyan felszólalást az Európai Parlamentben, melynek az volt a célja, hogy az unió előző évi tevékenységét értékelje, s irányt mutasson a következő esztendőre. A parlamenti illetékesek meg is fenyegették az uniós honatyákat: ha nem lesznek jelen az ülésen, szankciókra számíthatnak.

De még mielőtt az unió első embere szólásra emelkedett volna, a tagországok gazdasági és pénzügyminiszterei fontos döntést hoztak: jóváhagyták azt a szabályozást, melynek értelmében minden év első felében előzetes uniós felülvizsgálatnak vetik alá a nemzeti költségvetéseket és a gazdasági irányvonalakat.

Az új rendszerben - mely már jövőre indul - a tagállamok kormányait képviselő tanács minden év elején meghatározza majd a közösség előtt álló gazdasági kihívásokat, és iránymutatásokat ad a leküzdésükhöz. A tagoknak április végéig ezeket figyelembe véve kell módosítaniuk középtávú pénzügyi stratégiájukat, gazdasági programjaikat. Nyáron ugyancsak tanácsokat kapnak majd a következő évre szóló költségvetésük elkészítéséhez.

José Manuel Barros értékelt és szigorúságot ígért

Az "európai szemeszternek" nevezett rendszer lehetővé teszi, hogy Brüsszel fél éven át figyelemmel kísérhesse a tagországok gazdaságpolitikáját, és időben kiderüljön, ha valamelyik eltérést mutat az uniós iránytól. A módszert az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy által vezetett munkacsoport dolgozta ki azért, hogy megelőzhetővé vagy legalábbis kezelhetőbbé váljanak a gazdasági krízisek. Szakértők szerint eddig ez a legfontosabb eredménye a görög válság tovagyűrűzésének megakadályozását célzó intézkedéseknek.

Bár Van Rompuy október végén számol be arról, milyen további javaslatok láttak napvilágot a munkacsoportban, többen már most azt szorgalmazzák, hogy szankciókkal kellene sújtani azokat a tagországokat, amelyek túlzott költségvetési hiányt vagy adósságot halmoznak fel. A legsúlyosabbak a pénzügyi szankciók lehetnek: egyes felvetések szerint a költségvetési fegyelmezetlenséget a mezőgazdasági, a halászati vagy a regionális támogatások tényleges felfüggesztésével kellene megtorolnia az uniónak.

Barroso egyetért az adósságfelhalmozást megállító törekvésekkel, s úgy látja, a kormányok most hajlandóságot mutatnak a szigorúbb ellenőrzések és az eladósodás elleni szankciók elfogadására. Szerinte "a rendezett államháztartás nem öncél, hanem a foglalkoztatást szolgáló növekedés eszköze. Ezért túl kell lépni a költségvetési konszolidációt és a gazdasági növekedést szembeállító vitán. A kettő nem zárja ki egymást.

Nem arról kell beszélnünk, többet vagy kevesebbet költsünk-e, hanem arról, hogy intelligensebben költekezzünk az európai és a nemzeti költségvetések figyelembevételével." Az elnök a monetáris uniót "valódi gazdasági unióval" egészítené ki, s noha ezt bővebben nem fejtette ki, többen biztosra veszik: akármit takarjon is a felvetés, az valószínűleg a nemzeti szuverenitás további korlátozását jelentheti. Barroso szerint ugyanis "vagy együtt úszunk, vagy külön-külön süllyedünk el".

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.