Európai mérce

Gyógy-ír

/ 2010.11.25., csütörtök 17:09 /

Bankszektorának megsegítésére hivatkozva tárgyalásokat kezdett Írország az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank szakembereivel. Ahogy a görögök esetében már megtapasztalhattuk, a tét most is az euró jövője.

Az ír ingatlanpiacon 50-60 százalékos árzuhanással járt a pénzügyi-gazdasági válság, s nyomában óriási veszteségeket kellett elkönyvelniük az ír pénzintézeteknek. Igaz, eddig csak az Anglo-Irish bankot kellett megmenteni - értsd: államosítani - 34 milliárd euróból, a pénzügyi rendszer stabilizálására viszont legalább további 50 milliárd euróra lenne szükség. Annak ellenére, hogy az ír bankszektorban már így is legalább 130 milliárd euróra (Írország bruttó hazai termékének 80 százalékára) rúg az Európai Központi Bank által nyújtott hitelek nagysága. Ezzel az írek még a görögöknél is kiszolgáltatottabbak. A bajok nagyságát mutatja, hogy az ír kormány már a nyugdíjalapok pénzére is szemet vetett: a 25 milliárd eurós keretből hétmilliárd ugyancsak bankmentésre ment el. Az ír költségvetésnek ugyanis nincs tartaléka, sőt az államháztartás idei hiánya várhatóan eléri a GDP 12 százalékát, a bankrendszer konszolidációjával együtt pedig akár a 32 százalékot is meghaladhatja. Ekkora deficitre a háború utáni Európa történetében még nem volt példa.

A hitelminősítő intézeteknél változatlanul kiváló adósbesorolással bíró Írország a bankszektorának szeretné igénybe venni Brüsszel segítségét. Az unió által májusban, a görög krízis fokozódása után felállított 440 milliárd eurós alap azonban nem nyújt lehetőséget kizárólag a bankok támogatására, mivel azt elsősorban az államcsődök megakadályozására hozták létre. S bár a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett elemzők többsége arra számít, hogy az ír állam másfél éven belül csődbe megy, Írországban másként látják a helyzetet. Dublin szerint jövő nyárig elegendő pénzzel rendelkeznek ahhoz, hogy megújítsák a lejáró államadósságokat. Kérdés, mi lesz azután. Noha Brian Cowen miniszterelnök kormánya 4,5 milliárd eurós kiadáscsökkentést és 1,5 milliárdos adóemelést jelentett be, a lakosság számára fizetéscsökkenéssel is járó megszorítások nagy része így is épphogy elég a kamatokra. A szigetország államadóssága jelenleg a GDP majd' 100 százaléka.

Arról egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy mekkora segélycsomagot kaphatnak az írek (egyesek elemzők 40, mások 120 milliárd euróról beszélnek), abban viszont mindenki egyetért: e nélkül tarthatatlanná válik az ír költségvetés jövőre. A függetlenségre és semlegességre törekvő szigetország vonakodik igénybe venni a külső segítséget, mivel ezért cserébe ismét komoly megszorításokat kell bevezetnie. Esetleg fel kell emelnie a 12,5 százalékos vállalati nyereségadó kulcsát, ami a világban az egyik legalacsonyabb, s ami korábban Írország felemelkedését biztosította. A kabinet támogatottsága így is csekély a parlamentben, ugyanis mindössze három független képviselő biztosítja a kormányzáshoz szükséges többséget. Arról nem beszélve, hogy Brian Cowen népszerűsége a mélyponton van.



"Az eurózóna a túlélésért küzd. Az unió nem éli túl, ha az eurót használó tagállamok nem tudják leküzdeni adósválságukat" - nyilatkozott Herman van Rompuy, az unió elnöke a múlt héten. A görögök és az írek után azonban könnyen lehet, hogy a portugálok is újabb léket ütnek az euró hajójába. Portugália pénzügyminisztere szerint az ír válság kockázatot jelent a közös európai pénz stabilitására, Luís Amado külügyminiszter pedig bejelentette: Portugália az euróövezetből való kilépést fontolgatja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.