Komoly agrárdiplomáciai lobbiba kell kezdenie a következő kormánynak, ha három évvel ki szeretné tolni a külföldi magánszemélyek magyarországi földvásárlására vonatkozó tilalmat. A siker még akkor is kétséges, ha hazánknak jövőre - az unió elnökeként - sikerülne valamennyi új tagállamot maga mellé állítania.

E téren leginkább Lengyelországra számíthatunk, ahol főként a német spekulatív tőke földfelvásárlásától tartanak. Ráadásul a lengyelek eredményesek a lobbizás terén: 2009 végén például kivívták, hogy az unió új tagországai további négy évig támogathassák költségvetésükből gazdáik termőföldvásárlásait.

Ezeket a törekvéseket nem nézik jó szemmel a térségünkben terjeszkedő németek, olaszok vagy hollandok. Az osztrákok pedig kifejezetten jelentős haszonnal kecsegtető befektetésnek tartják a magyarországi földvásárlásokat, ezért nem valószínű, hogy az osztrák állam - polgárai ellenében - a magyar érdekeket támogassa. A Burgenlandi Agrárkamara egyenesen beismerte, hogy az Ausztriában tapasztalható földínség miatt az osztrák gazdák arra törekednek, hogy még a szigorú magyar jogszabályokat is kijátsszák, s megkeressék a kiskapukat.

Múlt ősszel a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke, Roszík Péter hívta fel a figyelmet arra, hogy zsebszerződések révén több százezer hektár termőföld került illegálisan külföldi - többnyire osztrák - kézre, s csak arra várnak, hogy 2011 után legalizálhassák tulajdonukat. Az elnök ma már egymillió hektárról beszél, ami három megyének, a művelésbe vont ötmillió hektárnyi termőterület 20 százalékának felel meg.

Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint alapos érvek szólnak a moratórium meghosszabbítása mellett. Egyrészt továbbra is nagy, egyes esetekben akár tízszeres is lehet a különbség a termőföldár tekintetében hazánk és az unió egyes tagállamai között. Ráadásul a válság miatt a földpiacon is nyomottak az árak, ez pedig a spekulánsoknak kedvez. Másrészt a magyar gazdák uniós támogatása csak 2013-ban emelkedik a régi tagországok szintjére. "Amíg ez a különbség létezik, hogyan is várhatná el az unió, hogy szabad földpiacot biztosítsunk azoknak, akik nagyobb támogatási erőfölénnyel rendelkeznek?" - teszi fel a kérdést a politikus.

A Földbróker.hu portál szakértője, Fűr Zoltán azonban gyengének találja Font érveit. A termőföldárak 2008-ban, a válságban is 30-40 százalékkal nőttek, s a nyugat-európai földár már "csak" két-háromszorosa a hazainak. A földpiacon pedig nem tapasztalható jelentős zavar, ami indokolná a moratórium fenntartását. Szerinte a földtörvényben kellene korlátokat felállítani a külföldiek tulajdonszerzésének megakadályozására, "de egyelőre nem látni ezeket a fantáziadús jogszabályokat".

"A Fidesz, kormányra kerülve, az év második felében kezdeményezi az uniónál a moratórium meghosszabbítását, s átalakítaná a földtörvényt is, főleg a dán példa alapján" - nyilatkozza lapunknak Font Sándor. Utóbbi azt jelenti, hogy továbbra sem juthatnának földtulajdonhoz a jogi személyek (a társas vállalkozások), és a külföldi magánszemélyek is csak akkor, ha letelepednek az országban, életvitelszerű gazdálkodást folytatnak, s szakirányú végzettséget szereznek hazánkban. Font - a dánokhoz hasonlóan - 300 hektárban határozná meg egy-egy földbirtok maximális területét is. Kérdés viszont, mi lesz az osztatlan közös tulajdonú földek sorsa, melyeknek jogi rendezése is több tízmilliárd forintba kerülne.