Európai mérce

Földindulás Csehországban

/ 2010.12.08., szerda 18:13 /

Míg Magyarország a termőföldvásárlás moratóriumának meghosszabbításáért küzd, addig Csehországban jövőre már a külföldiek is szabadon vásárolhatnak termőföldet. Ennyire eltérő a két ország helyzete, vagy politikai megfontolásokról van szó?

A cseh kormány november végén úgy döntött: lehetővé teszi, hogy a külföldi állampolgárok is vásárolhassanak termőföldet, s nem kéri az EU-csatlakozással életbe léptetett moratórium meghosszabbítását. Ivan Fuksa mezőgazdasági miniszter kijelentette: "Azok a külföldiek, akik termőföldet akartak vásárolni, már kihasználták az eddigi szabályozás lehetőségeit, és amit akartak, megvettek."

Prága már évekkel korábban engedélyezte a csehországi székhelyű (akár külföldi tulajdonban lévő) társaságoknak is a termőföldvásárlást. Az egyes régiókban 1-10 százalék között mozog a külföldiek kezében lévő termőföldek aránya. "Csehország liberálisabb felfogást képvisel: az iparra és szolgáltatásra koncentráló, élelmiszerimportra szoruló cseheknek kevésbé fontos a mezőgazdaság" - vélekedik a Heti Válasznak Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő. A moratóriumot azonban csak korlátozásokkal oldják fel: aki állami földön gazdálkodik, az eladáskor előnyt fog élvezni. A külföldi földvásárlónak előírják, hogy legalább 36 hónapig aktív mezőgazdasági célokra kell majd használnia a birtokát. "Az a célunk, hogy megelőzzük a spekulációt a földekkel" - jelentette ki Petr Nečas miniszterelnök. Ezt szolgálhatta a fokozatos nyitás is, amely alatt a tőkeerős gazdálkodó réteg felkészülhetett a teljes liberalizációra. "A cseh cégeken keresztüli földvásárlás már lényegtelenítette a külföldiekre vonatkozó tiltást" - magyarázza a döntés okait lapunknak Fűr Zoltán, a Földbróker. hu vezetője, aki szerint taktikai okok (például a német munkaerő-piaci nyitás) is közrejátszhattak ebben.

A már rég iparosodott, hegyes-völgyes, gyengébb minőségű termőfölddel rendelkező Csehországban kisebb jelentősége van a mezőgazdaságnak, mint hazánkban. A cseh agrárminisztérium hangsúlyozza, hogy ma már nemcsak az élelmiszer-termelés, hanem a szociális és környezetvédelmi feladatok is fontos szerepet játszanak a gazdálkodás támogatásában.

Magyarországon viszont nemzeti ügy a földtulajdonlás: a magyar kormány szándéka, hogy a moratórium májusi lejárta után is meghosszabbítsa a külföldiek földtulajdonszerzésének tilalmát. Magyarország jövőre az unió soros elnöke lesz, s kérdés, fellép-e valamilyen politikai vagy kommunikációs zavar az eltérő érdekek egyszerre történő képviselete miatt. "Mivel a moratórium meghosszabbításáról az Európai Bizottság dönt, és abba az Európai Tanácsnak, az elnöklő országnak nincs beleszólása, Magyarország EU-elnökként is a saját érdekeit képviselheti" - mondja Glattfelder Béla. Bár továbbra is egyértelmű kormányzati szándék áll a moratórium meghosszabbítása mögött, az agráriumban sem mindenki ért ezzel egyet. Annál is inkább, mivel már a mezőgazdaság is piaci viszonyok között működik, miközben a legalapvetőbb termelőeszközt, a termőföldet egy gazdasági társaság nem veheti meg. A Bruxinfo szerint a magyar kormányzati törekvéseket siker koronázhatja: a Bizottság - lapzártánkig hivatalosan meg nem erősített információk szerint - elfogadhatja kérelmünket, amivel 2014-ig kapjuk meg a jelen állás szerinti utolsó haladékot a piacnyitásra.



A cseh mezőgazdaság számokban

A cseh termőföldek 7 százaléka van állami tulajdonban. Az összes földterület 39 százaléka szántóföld. A cseh mezőgazdaság a GDP mindössze 2,6 százalékát állítja elő, és a munkaerő 3,6 százalékát foglalkoztatja, míg Magyarországon a nemzeti össztermék 3,4 százalékát állítja elő, és a munkaerő 5 százalékát foglalkoztatja az agrárszektor.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.