Az euró magyarországi bevezetésének dátuma körüli viták azután éledtek fel, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. felvetette: még a jelenlegi kormány megkezdhetné a közös valuta bevezetésének előkészítését, és a parlament dönthetne a céldátumról. Ennek nyomán pedig már tavasszal kérhetnénk belépésünket az euró előszobájának számító ERM-II árfolyamrendszerbe.

Vértes András, a GKI igazgatója szerint ugyanis ha a következő kormány az általa legkedvezőbbnek ítélt költségvetési stratégiát követi, akkor az idén átmenetileg ötszázalékos vagy kissé nagyobb lehet az államháztartás hiánya, ami jövőre viszont akár már három százalékra is csökkenhetne. Ezt a költségvetési politikát pedig szerinte már össze lehetne kötni a 2014-es euróbevezetési dátummal.

A szakértők többsége azonban korántsem osztja a GKI igazgatójának derűlátását. Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója elhamarkodottnak gondolja a tavaszi ERM-II-csatlakozást. Szerinte az euró előszobájában eltöltendő két év alatt nem érhetőek el az euró bevezetés feltételei, Simor András jegybankelnök pedig decemberben kijelentette: a közös európai fizetőeszköz átvételéhez szükséges kritériumok közül egyiket sem teljesítjük.

Eddig Magyarország csak a kötelező minimumot vitte végbe azzal, hogy létrejött a dátumokat egyelőre nem tartalmazó euróbevezetési menetrend. Bár a nemzeti bank elnöke fontosnak tartja a közös valuta mielőbbi bevezetését, azt ő is korainak érezné, hogy már most belépjünk az ERM-II rendszerbe. Előrejelzéseik szerint a maastrichti kritériumokban szereplő inflációs célt leghamarabb 2011-re teljesíthetjük, és a GDP-hez mért államadósság 80 százalékos aránya is csak jövőre indulhat csökkenésnek. A jegybank ráadásul még a 2011-es költségvetésben is lát kockázatokat, így további lépések szükségesek a három százalék alatti deficit eléréséhez.

Ahhoz, hogy egy ország az árfolyamrendszer tagja legyen, nem kell feltétlenül megfelelnie a fiskális előírásoknak. A rendszerben kötelezően eltöltendő két év alatt a nemzeti valuta árfolyamának stabilitását kell bizonyítani úgy, hogy az csak a meghatározott (általában ±15 százalékos) sávban mozoghat. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ERM-II-ben töltött túl sok idő felesleges kockázatokat hordoz: a kötött árfolyamsáv ugyanis kívánatos terepe szokott lenni a nemzeti valuta elleni spekulációs támadásoknak.

Ezért nem árt, ha az euró bevezetéséhez szükséges többi feltétel is elérhető közelségben van, hogy minél kevesebb időt kelljen az euró előszobájában tölteni. Más vélemények szerint viszont a belépés kedvezően befolyásolná az ország megítélését, és növelné a forintba vetett bizalmat. Az árfolyamrendszerben ugyanis már az Európai Központi Bank is védené a forintot.

---

ELŐNY AZ ÉSZTEKNÉL

Térségünk euróra váró államai közül legkorábban Észtország vezetheti be az eurót: a balti köztársaság hónapokon belül teljesítheti a feltételeket, így ott akár már 2011-ben a közös valutával fizethetnek. Lengyel- és Csehországban ugyanakkor továbbra sincs biztos dátuma az euró bevezetésének. Csehországban már eldőlt: idén nem csatlakoznak az ERM-II árfolyamrendszerhez, mivel nem lesznek képesek teljesíteni a feltételeket.

 

Elemzők szerint a cseh hiány is öt százalék felett lesz idén. Lengyelország a válság előtt 2012-es euróbevezetéssel számolt, ám most a pénzügyminiszter a 2015-ös dátumot tartja reálisnak. Magyarországon hivatalos céldátum nincs, de Vértes András mellett Bajnai Gordon miniszterelnök és Andor László uniósbiztos-jelölt is reális időpontnak tartja 2014-et. Külföldi elemzők viszont - mint például a Goldman Sachs szakértői - 2015-ös vagy későbbi bevezetéssel számolnak.