valasz.hu/europaimerce/foldindulas-csehorszagban-33924

http://valasz.hu/europaimerce/foldindulas-csehorszagban-33924

Európai mérce

Beteg a kelta tigris

/ 2010.10.03., vasárnap 14:13 /
Beteg a kelta tigris

Az eurózóna legmélyebb recesszióját kell elszenvednie Írországnak: az egykori kelta tigris gazdasága súlyos problémákat görget maga előtt. Írországot sorra leminősítik, a költségvetés hiánya a húsz százalékot is meghaladhatja.

„A nemzeti fejlesztési terv szerint 2010-ben 17 százalékkal nagyobbnak kellett volna lennie az ír gazdaságnak, mint 2006-ban. Nos, tényszerűen 17 százalékkal kisebb lett" - írta Dan O'Brien, a The Irish Times gazdasági szerkesztője.

Tanulságos példa ez a nemrég még irigyelt sziget gazdaságának hátraarcáról. Az országra ráégett a PIIGS-csoporttagság bélyege. A dehonesztáló elnevezés (pigs=disznók) Portugáliát, Írországot, Olaszországot, Görögországot és Spanyolországot takarja, amelyek a legmélyebb gazdasági problémákkal küzdenek a 2008 óta tartó válságban.

Miután 2008-ban az eurózóna tagjai közül Írország került először recesszióba, 2009 áprilisában megszorító költségvetési kiigazítást kellett végrehajtania. Brian Cowen kormányfő arra számított, hogy 2010 második félévétől már bővülés várható. Volt honnan javítani, hiszen az ír gazdaság 2009-ben 7,6 százalékkal esett vissza, ami példátlan a szigetország történelmében. A Moody's nyári értékelése szerint azonban az ír kormány pénzügyi ereje és a gazdasági növekedés lehetősége csökkent, és a bankrendszer állami megsegítése még nagyobb összegeket kíván.

A gazdasági válság ugyanis leginkább a könnyelmű hitelpolitikát folytató bankszektort sújtotta. Több intézetet állami mentőövvel húztak ki a csődveszélyből. Miután az állam a vitatott NAMA ügynökségen keresztül próbálta életben tartani a hitelpiacot, a 2008-ban államosított Anglo Irish Bank bejelentette, hogy az év első felében 8,2 milliárd eurós veszteséget termelt.

Brian Cowen kormányfő elszámolta magát

Patrick Honohan, az ír nemzeti bank kormányzója szerint az Anglo Irish Bank kormányzati kisegítése 25 milliárd euróba fog kerülni. Brian Lenihan pénzügyminiszter a kormány elsőrangú feladatának tartja a bank súlyos helyzetének megoldását, miközben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) azt ígérték, hogy a jövő évi költségvetésben további hárommilliárd eurós megszorítást vezetnek keresztül.

A kis ország költségvetése mára felborult: az Eurostat szerint a 2009-es 14 százalék után idén a GDP 20 százalékára szökhet föl az államháztartás hiánya, 2011 végére pedig a GDP 94 százalékát teheti ki az államadósság. A kormány mindenesetre azt ígéri, 2014-re három százalékra csökkenti a hiányt, bár sokan kétkedőek ezzel kapcsolatban.

A rossz egyensúlyi adatok mellett azonban bizakodásra adhat okot, hogy a GDP 2,7 százalékkal nőhet idén. Lenihan pénzügyminiszter azonban hiába győzködi a piacokat, hogy országa nem szorul az IMF vagy az Európai Unió segítségére: az ír állampapírokat egyre nehezebben lehet értékesíteni, mert a befektetők csak egyre magasabb hozamok ígérete mellett hajlandók ezeket megvenni.



Lengyel, magyar - két jó barát

A korábban nagyszámú külföldi munkaerőt felszívó ír gazdaság a boom elmúltával nagyot zuhant. Jelenleg 13,8 százalékos a munkanélküliség, 445 ezren vannak állás nélkül. Évekig jórészt kelet-európaiak, litvánok, magyarok, és mindenekelőtt a lengyelek próbáltak nagy számban szerencsét a legmesszibb Nyugaton. 2006-ban hivatalosan 63 ezer (nem hivatalosan 200 ezer) lengyel volt Írországban, amivel a brit szülötteket leszámítva a legnagyobb kisebbséget alkották a szigetországban.

Lengyel közösségek, boltok, lapok és tévéadók alakultak. Az Írországban dolgozó lengyelek azonban pár év múlva, részben a válság hatására hazaindultak, hogy otthon használják fel megtakarításaikat. Ebben más nemzet gyermekei, így a magyarok is követték őket: ma már jellemzően hazafelé, és nem Írországba tart a munkaerő áramlása.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ezért viszik el Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől

Immár biztos: elviszik a Nagy Imre-szobrot a Kossuth tér közvetlen szomszédságából, helyére valószínűleg a Nemzeti Vértanúk emlékműve kerül. Miért mondja az általunk megkérdezett történész, hogy a „Nagy Imre-kultusz” elleni hadjárat legalább egy évtizeddel elkésett? Megéri-e visszaállítani a Vértanúk terének 1945 előtti állapotát? Részletes háttér a július 18-i, digitális Heti Válaszban!

Így profitálna Macron a világbajnoki címből

Franciaország a világbajnoki diadal mámorában úszik, s az egy éve hivatalba lépett Emmanuel Macron államfő igyekszik a vezérszurkoló mezét magára ölteni. Kérdés, hogy az eddig ügyesen alakított szerep felváltja-e a hozzá mind jobban tapadó „gazdagok elnöke” képet. Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Mi legyen a hajléktalanokkal? Válaszol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke

Októberből törvény tiltja, hogy a hajléktalanok életvitelszerűen közterületen tartózkodjanak. Egy magát kereszténynek valló kormány bilincsben vezetteti el a legszegényebbeket? De működhetnek-e hajléktalanszállóként az aluljárók? Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét dilemmáinkkal szembesítettük. A teljes nagyinterjú a digitális Heti Válasz legfrissebb számában olvasható.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.