Tervezzünk új prototípust az életünknek!

Ahogy a dizájnerek gondolkodnak

/ 2017.09.27., szerda 09:38 /

A dizájnerek munkamódszerét is segítségül hívhatjuk, ha az útkeresés időszakát éljük. A design thinking, azaz a tervezői gondolkodásmód szerint ugyanis a formatervezésben bevált néhány eljárás használatával jobbá, teljesebbé tehetjük az életünket.

Ha körbenézünk magunk körül, olyan autókat, bútorokat, háztartási és kommunikációs eszközöket látunk, amelyeket úgy terveztek, hogy kényelmesen és egyszerűen használhassuk őket, de közben alkalmasak legyenek a funkciójuk betöltésére is. A formatervezői munka során minden részfeladat egy problémafelvetéssel kezdődik, s a megoldásán addig dolgozik egy csapat, és addig finomítja az elképzeléseit, amíg a lehető legjobb végeredményig jut el. Kiderült, hogy a formatervezés során kialakított folyamatok működhetnek az életünk tervezésében is.

A design thinking, azaz formatervezői gondolkodás elmélete azonban nem új keletű, öt évtizedes múlt és rengeteg kutatás áll mögötte. Mostani népszerűségét annak köszönheti, hogy Bill Burnett és Dave Evans, a stanfordi egyetem oktatói, akik formatervezőként számos termék tökéletesítésében vettek részt – többek között az Apple első lapos számítógépét és az egyik egerét is ők tervezték –,nemrégiben könyvet írtak a témáról, amelyben rengeteg gyakorlati tanácsot adnak az életüket újragondolni kívánó olvasóknak.

A legjobb megoldás nyomában

A Tervezd meg az életed! című könyv bestseller lett Amerikában, az itthoni megjelenése után pedig a könyv kiadójának felkérésére Komócsin Laura executive coach félnapos workshopot készített a kötet alapján. A szakember azt mondta, hogy a formatervezői gondolkodás különlegessége leginkább a problémákhoz való hozzáállásban érhető tetten: itt nem az egyetlen megoldás megtalálása a cél, hanem többféle lehetőséget kell megvizsgálni, a gyakorlatban tesztelni, hogy a folyamat végén a legjobb megoldás szülessen.

Elmesélte, hogy több olyan 40-50 éves ügyfele van, akinek megvan mindene, mégsem boldog, és naponta felteszi magának a kérdést, hogy mi az értelme az életének. A design thinking az ilyen helyzetekben is segít. Komócsin Laura ezt így magyarázta:

– Sokan nem a saját életüket élik. Olyan munkájuk van, amit évtizedek óta végeznek, de nem jelent örömet számukra. Egy idő után azonban óhatatlanul is felbukkan a vágy valami más után. Ilyenkor néha azt javaslom az ügyfélnek, hogy gondolkozzon formatervezőként. Megkérem, hogy vezessen naplót, és nézze meg, melyek azok a tevékenységek, amelyek örömet szereznek neki napközben.

Példaként egy neves orvos esetét említette, aki évtizedeket húzott le a baleseti sebészeten, de egy idő után teljesen kiégett. Nem bírta tovább elviselni, hogy szinte mindennap meghalt valaki a kezei között. Úgy érezte, zsákutcában az élete, nem ért máshoz, csak a sebészethez, de ha még egyszer a műtőbe kell mennie, ő nem fogja túlélni a napot. Sokáig gondolkodott, mihez kezdhetne, és rájött, hogy a kezével szeret és tud is dolgozni a legjobban. Kitanulta az órásmesterséget, és élete derekán mindent elölről kezdett, teljes anyagi bizonytalanságban. Mindezekért jutalma egy olyan hivatás volt, amit a nap nyolc órájában nagy megelégedéssel végzett.

Elmaradhatatlan lépések

Hogy működik a design thinking? A formatervezői gondolkodás módszertana nincs kőbe vésve, ugyanakkor vannak lényeges állomások a folyamatban.

1. lépés: definiáljuk a problémát!

Gyakran nem is tudjuk pontosan megmondani, mi az, amivel elégedetlenek vagyunk az életünkben, csak azt érezzük, valami nem stimmel. Ezért meg kell vizsgálnunk életünk különböző területeit (szerelem, munka, egészség, szabadidő), és összehasonlítani a valós helyzetet azzal az igénnyel, amire tervezni szeretnénk.

2. lépés: ötleteljünk!

Miután sikerült meghatároznunk a problémát, gyűjtsünk össze minél több ötletet arra, hogyan tudnánk megoldást találni rá. A tervezői gondolkodás látványos, kreatív fázisába értünk, ahol a legfontosabb szabály, hogy nincs lehetetlen. Az előző fázis fókuszálása után kitágíthatjuk a látóhatárt, elrugaszkodhatunk a valóságtól.

3. lépés: prototípus készítése

Ebben a fázisban a nekünk legjobban tetsző ötleteket megeleveníthetjük azáltal, hogy leírjuk, hogyan változik az életünk 1 hét/1 hónap/1 év/5 év múlva, ha azt a megoldást választjuk. Kérjük ki számunkra fontos emberek véleményét, kérdezzük meg, ők mit gondolnak.

4. lépés: tesztelés

A prototípusok tesztelésére szükség van, hogy visszajelzést kapjunk arra, jó irányban gondolkodtunk- e. Kiderülhet, hogy a kezdetektől rosszul közelítettünk a probléma felé, de az is, hogy már csak tökéletesítenünk kell a megoldást. Kikérhetjük egy általunk nagyra becsült ember véleményét is. Főleg karrierváltás előtt jól jöhet, ha megkérdezünk az általunk vágyott szakmában dolgozót a hivatása rejtelmeiről. Egy ilyen beszélgetés megerősíthet a döntésünkben, de el is tántoríthat tőle.

Ha nehezen boldogulunk, kérhetünk segítséget is. Számos tréning és kurzus kínálja itthon is a tervezői gondolkodás elsajátításának lehetőségét, és az interneten szabadon hozzáférhető jó néhány tanulmány, előadás, webinar alapján tájékozódhatunk a módszer legfontosabb ismérveiről.

* * *

Odüsszeia-terv

A szakemberek szerint ahhoz, hogy egy kis távolsággal tudjunk ránézni az életünkre, érdemes három különböző élettervet készíteni, amiből látszik, merre tartunk. Írjuk le 10-15 mondatban, hogyan alakulna az életünk, ha

úgy folytatódna, hogy nem változna semmi a munkánkban és a magánéletünkben;

hirtelen megszűnne a jelenlegi élethelyzetünk;

nem számítana a pénz, és szabadon megtehetnénk bármit, amit elképzelünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.