A legek dinasztiája

A Curie család asszonyai

/ 2017.12.19., kedd 15:43 /

Egy géniuszokkal teli család az öt elnyert Nobel-díjjal abszolút csúcstartók. A mozgatórugó Marie, az anya, majd a két lánya, Irene és Eve, akik a szakmai sikereikkel harcoltak a nők egyenjogúságáért, boldogulásáért és az üvegplafon áttöréséért.

Amikor Maria Salomea Skłodowska egy tanárcsalád ötödik gyermekeként 1867-ben megszületett Varsóban, senki nem sejtette, hogy egyszer történelmet ír. A tehetsége hamar megmutatkozott, ám mivel nőként nem kerülhetett be a felsőoktatásba, az édesapja pedig egy rossz befektetés miatt elveszítette a vagyonát, tanítói munkát kellett vállalnia. De nem mondott le az egyetemről, ezért megállapodott Bronisława nevű nővérével, hogy a keresetéből támogatja az orvosi tanulmányát a Sorbonne-on, amiért cserébe később ő ugyanezt várhatja. Két évre vidékre került a Żorawski családhoz, ahol beleszeretett a matematikát tanuló fiukba, Kazimierzbe. Bár a vonzalom kölcsönös volt, a szülők ellenezték a házasságot, amit Maria lelki bánatára a fiú elfogadott. Ám a döntését idővel megbánhatta, mert miután komoly tudományos karriert futott be, idős úrként gyakran üldögélt a varsói Rádium Intézet előtt álló Marie Curie-szobornál.

Új élet

Maria 1891-ben Párizsba költözött, ahol Marie-ra változtatta a nevét, és egy apró manzárdszobát bérelt, de se fűtésre, se ételre nem volt pénze, pirítóson és teán élt. Beiratkozott a Sorbonne-ra, ahol matematikát, fizikát és kémiát hallgatott, esténként pedig tanított. Fizikából, majd egy ösztöndíj segítségével matematikából is diplomázott. Laboratóriumkeresés közben ismerkedett meg az egyik legjobb párizsi egyetemen tanító fizikussal, Pierre Curie-vel, és a közös szakmai érdeklődésnek szerelem lett a vége, a lánykérésnek viszont elutasítás. Marie ugyanis úgy tervezte, hogy Lengyelországban fog dolgozni, ám nőként nem vették fel a krakkói egyetemre, mire Pierre meggyőzte, hogy térjen vissza Párizsba. Az 1895-ben megtartott esküvőjükön Marie fehér menyasszonyi ruha helyett egy egyszerű sötétkék ruhában volt, amit később a laboratóriumban hordott. A jegygyűrűre szánt pénzből pedig bicikliket vettek, és azzal tekertek el nászútra.

Az első elismerés

A közös munka gyorsan meghozta a sikert; a Curie házaspár 1898-ban felfedezett két új radioaktív elemet: az asszony hazájáról elnevezett polóniumot és a rádiumot. 1903-ban Franciaországban első nőként megkapta a doktori címet, és szintén első nőként a férjével és Henri Becquerellel megosztva elnyerte a fizikai Nobel-díjat a radioaktív sugárzás kutatásáért.

A helyzet pikantériája, hogy a Természettudományok Akadémiája eredetileg csak a két férfit jelölte a díjra, amiről az elbíráló bizottság svéd matematikus tagja – a kutatónők elkötelezett támogatója – tájékoztatta Pierre-t, aki a válaszlevelében megírta, hogy botrányos lenne, ha Marie nem kapná meg a díjat. Ugyanez az akadémia nyolc év múlva elutasította Marie felvételét a tagjai közé. Az ok állítólag az volt, hogy nő.

Családi élet

Marie sok energiát fordított két lányuk, Irene és Eve szellemi és fizikai fejlesztésére. A családi idillnek egy tragédia vetett véget, Pierre-t 1906-ban elgázolta egy lovas szekér. Az asszony megtört, magányos volt, de elkötelezett, minden energiáját a közös kutatásaik befejezésére fordította. A Sorbonne felajánlotta neki a laboratórium vezetését és a férje professzori állását – nőként először tölthetett be ilyen pozíciót. Négy évvel később viszont csúnyán meghurcolták, amiért viszonya lett egy nála öt évvel fiatalabb és nős fizikussal, Paul Langevinnel.

Érdekesség, hogy Irene Langevin vezetésével doktorált, Marie unokája, Hélene Joliot pedig Langevin unokájának lett a felesége.

Történelem íródott

Marie Curie 1911-ben végleg történelmet írt, amikor megkapta a kémiai Nobel-díjat a vegytiszta rádium előállításáért. Ő az egyetlen nő, aki két Nobel-díjat nyert, és az egyetlen tudós, akit két különböző tudományterületen díjaztak. Sugárzás okozta leukémiában halt meg 1934-ben. Illyés Gyula ezt írta a házaspár nyughelyéről: „…a sok évtizedes munka közben a rádiumsugárzás végleg beépült csontjaikba, ma is ott van, és jelzi sírhelyüket. Ha senki nem lenne a temetőben, hogy megmutassa, merre van a sír, egy egyszerű Geiger–Müller-számláló élénkülő lüktetése odavezetné a látogatót.” A hamvaikat 1995-ben áthelyezték a párizsi Panthéonba, Marie-t a saját jogán első nőként.

A szülők nyomában

Irene örökölte a szülei zsenialitását. Középiskolás létére az első világháborúban nővérként dolgozott és az édesanyja mozgó röntgenvizsgálóiba képezte a dolgozókat. Matematikából és fizikából diplomázott a Sorbonne-on, 25 évesen doktorált, majd az édesanyja asszisztense lett a Rádium Intézetben. Itt ismerte meg Frédéric Joliot-t, s az esküvőt követően, a szülők iránti tiszteletből mindketten felvették a Joliot-Curie nevet. Két gyermekük született, az atomfizikus Hélene és a biokémikus Pierre. Együtt fedezték fel a mesterséges radioaktivitást 1934-ben, amiért a rákövetkező évben elnyerték a kémiai Nobel-díjat. Irene a Rádium Intézet vezetője, a Sorbonne professzora és kutatásért felelős államtitkár volt, részt vett a francia atomreaktor kiépítésében is. 1956-ban hunyt el leukémiában.

Járatlan utakon

Eve, bár tudományokból és filozófiából diplomázott, nagyszerűen zongorázott, ő írta meg édesanyja életrajzi, Madame Curie című könyvét, majd háborús tudósítóként dolgozott. A kötetbe gyűjtött munkáit tudósítás kategóriában Pulitzer-díjra jelölték. Szívén viselte a nők és a gyerekek sorsát, ezért De Gaulle kormányában politikai szerepet is vállalt, illetve a NATO első főtitkárának a tanácsadója is volt. 1954-ben összeházasodott az amerikai politikus és diplomata Henry Richardson Labouisse, Jr.-ral, akit 1965-ben kineveztek az UNICEF főigazgatójának, és aki ugyanebben az évben a szervezet munkájáért átvette a Nobel-békedíjat. Eve-et a 100. születésnapján a szervezetben betöltött szerepéért a francia Becsületrenddel tüntették ki.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.