Energia

A megújulás igénye

/ 2011.03.31., csütörtök 16:15 /

"Akár a teljes villamosenergia-termelés tizenkétszeresét is elő tudnánk állítani napenergiával" - hangzott el a Heti Válasz március 24-én megrendezett konferenciáján. Az iménti mondat a távoli jövőt vetítette előre - de a zöldenergia-felhasználás közelebbi távlatairól is elhangzottak érvényes állítások a kormány, a civil szektor és az iparági szereplők részvételével zajló tanácskozáson.

"Ha százával folyna az országban a közintézmények, családi házak energiahatékonysági rekonstrukciója, több tízezer embernek adhatna megélhetést. Továbbá csökkenthető lenne a CO2-kibocsátás, mérsékelhetnénk hazánk külső energiafüggőségét, miközben a felújítások során élhetőbb, egészségesebb környezetet teremtenénk" - jelentette ki Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára a Heti Válasz múlt csütörtöki konferenciáján. Az Energia - másképp című konferenciasorozat harmadik rendezvényének idén különös aktualitást adott a villamosenergia-törvény márciusban elfogadott módosítása, illetve a japán földrengés kapcsán elszenvedett fukusimai atomkatasztrófa. Mindezek mellett a globális környezeti kihívások miatt is fontos hosszú távon gondolkodni az energiagazdálkodásról és a megújuló erőforrásokról.

A zöldgazdaság-fejlesztés munkahelyteremtő hatásairól szólva Bencsik János nyitó előadásában kiemelte: a zöldfoglalkoztatás növelése akkor maximalizálható, ha az energiahatékonyság, energiatakarékosság, alternatív és megújuló energiák alkalmazása, valamint a zöld ipar és az agrárenergetika egyaránt megfelelő hangsúlyt kap. A felsorolt területek mindegyikének - különösen a vidéki térségekben - jelentős a foglalkoztatást növelő hatása. Az építőiparnak akár két évtizedig is biztos munkát jelentő épületenergetikai program 70-90 ezer új munkahelyet eredményezhet, melynek 60-70 százaléka az építőiparban, 30-40 százaléka pedig a kapcsolódó ágazatokban, mezőgazdasági, ipari és K+F+I tevékenységként valósulhat meg.

Az új Széchenyi-terv Zöld gazdaság - megújuló Magyarország fejlesztési tervezete a kiegészítő programokkal együtt több mint 40 milliárd forintot különített el megújuló energiaforrások támogatására. Az energiagazdasági program kiterjed a szakképzés megerősítésére, online gazdasági adatbázis, szaktanácsadó-hálózat kiépítésére, egyszerűbb pályázati rendszerre, munkahelyteremtésre, és népszerűsítő kampányokat is magában foglal. A tervezet várhatóan június elején kerül majd az Országgyűlés elé.


Érzékenyen érintette a távhőszektort a márciusi törvénymódosítás során a kötelező átvételi (KÁT) rendszer drasztikus átalakítása - derült ki a hozzászólásokból a kerekasztal-beszélgetésen. "Azzal, hogy megszüntették az állami támogatást, befagyasztották a távhőárakat, és központi hatósági árat vezettek be, számos kérdés rendezetlen maradt. A távhőszolgáltatók és az önkormányzatok kezdeményezési jogát elvették az árfelülvizsgálatban, így nem tud érvényesülni az önkormányzati tulajdonosok felelőssége és ellátási kötelezettsége, nehezen követhetők a helyi sajátosságok" - mondta a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtanácsosa, Sigmond György.

A kormány azonban a kötelező átvételi rendszer elavultsága mellett érvel, és az átvétel helyett fejlesztési jellegű állami támogatásban gondolkodik. A geotermikusenergia-hasznosítók nem átvételi támogatásban részesülnek, hanem működési támogatást kapnak. "Harmincmilliárd forintnyi beruházás történt ebbe az üzletágba. Megfelelő támogatási rendszer híján azonban kérdésessé válik a megtérülése" - figyelmeztetett Bódás Sándor, a Magyar Biogáz Egyesület képviselője.

Nem kérdés, hogy az energetikában nagy lehetőségek rejlenek. "A teljes villamosenergia-termelés tizenkétszeresét tudnánk napenergiával előállítani" - jelentette ki Pálfy Miklós, a Magyar Napenergia Társaság képviselője. A Magyar Geotermális Egyesület pedig a hazai szaktudás, az innováció külföldön történő értékesítése mellett érvelt. Pásztor Attila a WWF képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon 4,2 millió lakás, lakóépület van, az EU-ban 200 millió, amelyek többsége 2050-ben is állni fog, ugyanakkor a népesség öregedése európai tendencia - az energiahatékonyság tehát szociális kérdés is. Az EU-támogatási lehetőségek kihasználása mellett a külföldön már bevett "pay-as-you save" (az energiahatékony korszerűsítés után, a megtakarítások jelentkezésekor kell visszafizetni az állami támogatást) módszer alkalmazása is sokat tehetne a szemléletváltás kialakításáért.

"A villamosenergia-erőművek hálózati vesztesége - budapesti távvezetékek esetén - 15 százalék körül van. Hosszú távú növekedést lehetne elérni modern, korszerű hálózattal, ezek fejlesztését célzó beruházásokkal. A távhőárakon keresztül pedig a lakosság rezsiköltségeit is csökkenteni lehetne 20-30 százalékkal, és az ellátás biztonságát is fokozni lehetne új erőművek építésével" - fogalmazott Vinkovits András, a Budapesti Erőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese. Ehhez azonban külső tőke bevonása és banki hitelfelvétel kell. Zsoldos István, a Mol vezető közgazdásza úgy fogalmazott: "Nem technológiákat, a napenergiát, a földgázt vagy a bioetanolt, hanem célokat: CO2-kibocsátás-csökkentést vagy energiahatékonyságot kell támogatni."

Végül a Nemzeti cselekvési terv megújuló energiaprojektjeiről, illetve a gyakorlati kérdésekről beszélgettek a kerekasztal résztvevői. Kiderült: bár zöldenergia-kezdeményezésre több példa is van, nincsenek könnyű helyzetben azok, akik ilyen beruházásba fogtak.

Az első zöldmezős magyar biomasszaprojekt tanulságairól számolt be Lontay Zoltán, a GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. irodavezetője. A dél-nyírségi bioenergia-projekt Szakolyon jött létre, 15 milliárdos beruházás eredményeként. Jelenleg azonban nem üzemel, mivel a finanszírozó bank Magyarországon kockázatosnak minősítette a megújuló áramtermelést.

A konferencián elhangzottak alapján határozott lépésekre van szükség a megújuló energiaforrások területén. Már csak azért is, mert Magyarországnak meg kell felelnie az európai uniós előírásoknak: 2020-ig 20 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ugyanennyivel javítani az energiahatékonyságot.



Az Energiaklub több száz épület energetikai tanúsítványát vizsgáló kutatása során arra az eredményre jutott, hogy a hazai lakóépületekben évente 152 PJ ENERGIÁT LEHETNE MEGTAKARÍTANI energiahatékonysági felújítással. Meglepő módon a legnagyobb potenciál, 128 PJ nem az eddig a figyelem középpontjában álló panelházakban, hanem a sátortetős családi házakban van.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.