Hazai állatfajok is végleg eltűnhetnek

/ 2015.04.15., szerda 12:32 /

Az 1500-as évek óta több száz szárazföldi gerinces állat halt ki, és ez a folyamat sajnos gyorsul, évről évre bővül a veszélyeztetett fajok sora. A napokban derült fény arra, hogy a mindenki által ismert és kedvelt zsiráfok is erősen veszélyeztetetté váltak.

Az IUCN (The World Conservation Union) 1948-ban indította útjára a Veszélyeztetett Fajok Vörös Listáját abból a célból, hogy a fajok kihalását nyomon követhetővé tegye világszerte. Egyre több állat kerül fel erre a listára. Az IUCN különböző kategóriába sorolja az állat- és növényfajokat, ezek közt van a kihalt, természetben kihalt, súlyosan veszélyeztetett, fenyegetett, veszélyeztetett, sebezhető stb., a legutóbbi adatok szerint 22 103 fajt - ideértve a növényeket is - fenyeget a kihalás veszélye. Az evolúció során teljesen normális, ha bizonyos állatfajok eltűnnek, ahogyan történt ez a dinoszauruszokkal is - mondta Sós Endre állatorvos, de míg eddig természeti, éghajlati okai voltak a történéseknek, addig a napjainkban zajló, újkori kihalási hullámért az ember felelős. Egyre jobban fogy az állatok természetes élőhelye, de a mértéktelen vadászat, az emberek által behurcolt betegségek és az ártalmas növényvédőszerek is veszélyeztetik a fajok fennmaradását.

Fotó: Getty/Europress/Dan Kitwood

Orvvadászok pusztítják a zsiráfokat

Az orrszarvúk és az elefántok sorsára jutottak a zsiráfok is, orvvadászok irtják őket. A zsiráfok növekvő mértékű pusztítását jórészt ugyanaz okozza, mint az orrszarvúk esetében: míg utóbbinak a tülkét, előbbinek a csontjait tartják varázsszernek. Tanzániában például - ahol a világ legmagasabb szárazföldi élőlénye nemzeti állat - erősen veszélyeztetetté vált.  Az elmúlt tíz évben drámaian csökkent a számuk - mondták tanzániai állatvédők a dpa német hírügynökségnek. A populáció helyenként 40, másutt 65 százalékkal csökkent - írta az MTI.

Az északi széles szájú orrszarvú már csak állatkertben látható
Az északi széles szájú orrszarvú a szabad természetben pár éve kihalt. Már csak néhány példány él állatkertben és egy kenyai tenyészfarmon. Mivel azonban az utolsó szaporulat 2001-ben volt, sajnos gyakorlatilag kijelenthető, hogy ez a faj rövid időn belül teljesen kihal.

Sokat segíthetnek az állatkertek

Az állatkertekben gyakran lehet olyan élőlényeket látni, amik ezen a vörös listán szerepelnek. Ennek nem csak az az oka, hogy így óvnak meg példányokat, hanem az is, hogy az állatkertek gyakran vesznek részt különböző tenyészprogramokban, ahol a veszélyeztetett fajok megóvását nemzetközi szinten koordinálják. A világ állatkertjeiben mintegy 800 ilyen program működik. De az Európai Unión belüli fajmegőrző program keretében például Budapesten is mintegy 35 tenyészprogram van. Fontos egy egészséges állatkerti populáció fenntartása, amely védőhálót jelenthet egy-egy faj számára. Ilyen ismert és eredményes tenyészprogrammal sikerült például a déli széles szájú orrszarvút szaporítani. Ezeknek az állatoknak is aggasztó volt egy időben a helyzete, de mára sikerült néhány százról 20 ezer példányosra duzzasztani a populációt. De tenyészprogramnak köszönhetően menekült meg a kihalástól a Przewalski-ló is, amelyik Mongóliában élt, de teljesen kipusztították 1966-ban. Jelenleg is komoly és eredményes vadló visszatelepítési programok vannak. Sikerrel hozták vissza még a kaliforniai kondort is, esetükben úgy jártak el, hogy befogták az összes vadon élő példányt és utána szaporítani kezdték őket mesterséges körülmények között, sikerrel. Ez az állat a veszélyeztetettsége miatt szerepelt azon a százas listán, amin a kihalófélben lévő egzotikus madarakat gyűjtötték össze.

Egy fiatal parlagi sas (balra) védi a földön lévő zsákmányát egy fiatal rétisastól

Egy fiatal parlagi sas (balra) védi a földön lévő zsákmányát egy fiatal rétisastól a Körös-Maros Nemzeti Park területén

Fotó: MTI/Kovács Attila

Hazai állatfajok veszélyben

Az is gyakori, hogy nem az állatkertben szaporítják az állatokat, hanem állatkerti technikát alkalmaznak. Erre hazánkban a rákosi vipera a legjobb példa, amiből a becslések szerint kevesebb mint 500 példány maradt. Tíz évvel ezelőtt azonban megalakult egy rákosi vipera szaporítását célzó telep Kunpeszéren, ahol fogságban szaporítják az állatot imitálva a természetes körülményeket. A visszatelepítések is megindultak. Ennek persze megvan hazai és nemzetközi szinten is a szigorú szabályozása, egy-egy állatfaj visszatelepítése csak akkor történhet meg, ha a veszélyeztető tényezők elmúltak.  Azt is vizsgálni kell - mondta Sós Endre -, hogy az állatkertben szaporított példányok életképesek-e, nem hordoznak-e valamilyen betegséget, ami akár a vadon élő populációt is veszélyeztethetné.

Sajnos nem csak a rákosi vipera az egyetlen veszélyben lévő hazai állatfaj: például a vékonycsőrű pólingot sem látták 2000 óta, amiből arra következtetnek a szakemberek, hogy - bár ez nem hivatalos - kipusztult az utolsó példány is. Veszélyeztetett a hazai faunában a túzok és a parlagi sas is. Az EU parlagi sas állományának kétharmada Magyarországon található, nagyjából 160 pár. Emiatt a nagyon alacsony egyedszám miatt a parlagi sasok globálisan veszélyeztetettek, hazánkban pedig fokozottan védettek. A délvidéki földikutya is egy kritikusan veszélyeztetett állat. 500-nál is kevesebb példány él Ásotthalom és Kelebia környékén.

Az állatkertek szerepe tehát megkérdőjelezhetetlen a fajok megóvása szempontjából, de mivel a tenyészprogramok többsége általában rendkívül költséges, ezért ez inkább csak egy eszköz a sok közül. Továbbá nagy gondot kell fordítani a beltenyészet megakadályozására és a genetikai diverzitásra (fajon vagy populáción belüli genetikai változatosság) is. 

 

A dodó sorsára juthat a csimpánz is
A veszélyeztetett állatok listáján olyan - sokak által - ismert fajok vannak, mint az óriáspanda, az ázsiai oroszlán, az ázsiai vadló (Przewalski-ló), a csimpánz, a farkas, a hegyi gorilla, az indiai elefánt, a jegesmedve, az óriásíbisz, az amúri leopárd vagy az indiai orrszarvú. Komolyan kell venni az intő jeleket, hogy ezek a fajok ne jussanak a dodó, az erszényesfarkas, a karibi barátfóka vagy a kaszpi tigris sorsára. Ezeket az állatokat már soha senki nem láthatja.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.